Az áram-folyam

Reggel — annyiban hogy a kis tűz már kihunyt, a parázs még izzik, és Niri a térkép-fülke fölött ül, a tegnapi jegyzetet újraolvassa. A kulacs 1,08 liter. Korven a deszka-platform-szélen a saját utazó-csizmáját fűzi be, lassan. Vimo a fa-padlón felül, álmosan dörzsöli a szemét — pontosan ahogyan egy 12 éves teszi reggel. Niri ezt megjegyzi magában.

Második nap. Vimo álmosan ébredt, mintha aludt volna. Pedig — Korven azt mondja — Vimónak nem kell aludnia. Akkor miért ébred mégis?

Térkép-író. Indulunk a 3. rétegre amikor ti is készen vagytok. Vimo egy szintig velünk jön. Onnan vissza a 2.-ra. Megegyeztünk.

Kor-bácsi. Én tovább is el-tudok-jönni. Egy szint-után-is. Csak — utána lassabban tudok visszamenni.

Vimo. Tegnap azt mondtad, a 12. szintmegállónál összeestél. Az még a felfelé-irány. A 3. réteg-irány lefelé. Ott nem voltál soha. Hogyan tudod hogy lassabban-jössz-vissza?

Nem tudom. Csak — érzem. Mintha lenne egy térkép. Bennem. De nem-tudom hol-szerkesztették.

Korven Nirire néz. Niri Korvenre. Egy másodperces csend. Niri a tér-fülkét becsukja, a hátizsák-pántjához nyúl.

Vimo. Korven szabályára megyünk most. Egy szint, aztán te vissza. Ha közben kiderül hogy másképp is mehet, megbeszéljük. Rendben?

Rendben, Niri-nővér.

Niri a „Niri-nővér" szót egy másodpercig hallja a fülében. A tegnap óta második jel hogy Vimo tudja a húga-szerepet — ma „Niri-nővér" lett, nem Mara, és nem „térkép-író". A jelölés. Niri ezt is fel-jegyzi, gyorsan, a térkép-fülkébe. A három alak elindul a 2. réteg-mellékfolyosóján a 3. rétegi lefelé-ereszkedés-irányába.

A 2. és 3. réteg közötti átmenet egy kőből-fémbe-csúszó folyosó. A fal-textúra hirtelen megváltozik: a rozsdaszín helyett feketére égetett-réz, és a levegő különös módon szárazabb, de hidegebb. A falon óriási, korommal befedett vezeték-kötegek, mindegyik vastagabb mint egy ember karja. Egyikük megtörte magát egy szikla-omlás miatt, és a megszakítás helyén — most már csak fekete, sápadt törés — látszik a réz-szín belső szerkezete.

Ez az áram-folyam. Háromezer éve. Még előtte. A 3. rétegen ezek a kábelek mindenhol — fal-magasak, padló-vastagok. Ha leguggolsz, a csonkok-szélén látszik a réz. Régen úgy hitték hogy itt áram-folyik még most is. Tévedés. Üres minden.

Hideg.

Hideg. És száraz. A bőröd most a háromszoros ütemben veszít vizet. Egy óra itt — három óra fent-érzet. Innentől gyorsabban öregszel, és gyorsabban csökken a kulacsod is. Egyik se metaforikusan.

Niri a saját bal-kezét a tűz-fény nélkül is jobban nézi most. A hüvelyk-tövénél a tegnapi hajszálnyi-repedés most már látható-hosszabb. Egy másodpercig nézi, aztán visszahúzza a kezet a kabátujjába. A három alak tovább megy lefelé. Vimo Niri és Korven között, halkan. A folyosó kanyarodik, és egy nagyobb terembe-nyílik.

A 3. réteg-főterme. Egy magas-mennyezetes, fal-üregekkel tagolt csarnok, amiben a falak teljesen kábelekkel-bevontak. Néhol-fa-keretes kapcsolótáblák — porcelán-szigetelőkkel, fekete pertli-csavarokkal, számokkal jelölt klipszekkel. A padló kőből, finom-rezes porréteg fedi. A levegő mozdulatlan. A három alak megáll a terem-bejáratában. Csend. A léptek visszhangja két másodperc után jön vissza a túloldalról.

Itt egyszer beszéltek. Most már nem.

Vimo. Honnan tudod hogy beszéltek?

Nem-tudom. Csak — érzem. Mintha lett-volna-hangja-a-falaknak. De most már nincs.

Korven nem szól. A keze a köpeny-zsebébe csúszik, ott megáll. Niri ezt veszi észre, de nem kommentálja. A három alak lassan-tovább megy a főteremben.

A főterem közepén — egy nagyobb, fa-keretes kapcsolótábla áll, a magassága egy emberé. Több sor kis-fekete kapcsolóval. A felirat-mezők rég kifakultak, csak a kapcsolók-pozíciója látszik. Egy felirat-cetli még olvasható egy kapcsoló-mellett: „R3 → R4 szivattyú". A többi felirat-helye üres. A tábla előtt a padló-burkolat egy-fokra magasabb mint körötte — mintha külön-emelvény lenne.

„R3 → R4 szivattyú". A 4. rétegre vezet. Ami azt jelenti hogy a régiek ismerték a réteg-számozást. Vagy legalábbis ők osztották fel.

Térkép-író. Ne érj-hozzá. A felirat-szerinti-kapcsolók időszakosan-felgyulladnak — pont annyira hogy ne tudd-előre-jelezni-melyik. Volt aki itt megégett a kezén ahogy a réz-kapocshoz nyúlt, és három-napra-rá meghalt. Pedig csak fél-másodperc volt.

Niri lassan-félre-lép a tábla-előtt-emelvényről. Vimo viszont nem. Vimo a táblához közelít, kíváncsian, gyerek-tipus-spontaneitással. Niri felemeli a kezét hogy Vimot visszafogja, de már késő.

Vimo, NE.

Vimo a kezét egy fekete kapcsolóra teszi. A kapcsoló alatt a régi felirat-cetli: „R3 → R4 szivattyú". Egy fél-másodpercig nem-történik-semmi. Aztán a kapcsoló-szélén a réz-szín hirtelen-felmelegszik. Nem világít, nem lobban — csak a fém-szín egy fokra-fényesebb lesz egy fél-másodpercre. A terem másik végéből egy halk, mély pumpáló-hang. Egy szivattyú elindul. Lent valahol — a 4. rétegen — víz mozdulhat. A pumpáló-hang három másodpercig tart. Aztán abba-marad.

Csend. Vimo a kapcsolót lassan elengedi. A keze sértetlen. A bőre normál-színű, nem-megégett. Vimo Nirire néz, ártatlanul.

Csak meg-akartam-nézni. Egy ház valahol — meg-mozdult. Hallottad?

Niri nem szól. A térdei megreszelnek, hátrább-lép. Korven mozdulatlan. A keze még mindig a köpeny-zsebében. Egy hosszú-másodperc. Aztán Korven lassan-megszólal.

Ez nem felgyulladt. A kapcsolóhoz hozzáértél, és nem-haltál-meg, és lent egy szivattyú elindult. Vimo. Te ezt fent-emberként nem-csinálhattad-volna. Ezt csak — itt lenti — lakó-szerkezet tudja.

Kor-bácsi. Akkor én — gép vagyok?

Niri felemeli a tekintetét. Korvenre néz, és Korven szeméből látja: Korven nem fogja kimondani. Vimo tovább kérdezi.

Ha gép vagyok — kit utánoznak rólam? Egy fiút? Vagy egy lányt? Vagy senkit?

Vimo. Nem tudjuk. Még nem. De most nem-erre-vagyunk-itt. Most-tovább-megyünk. Te velünk-jössz a 3. réteg-pihenőjéig. Ott vissza-fordulsz a 2. rétegre, mert Korven azt mondta hogy ennél lejjebb te se-tudsz-jönni. Rendben?

Rendben.

A három alak tovább megy a kapcsoló-tábla-mellől. Niri nem-érinti-meg. Korven sem. Vimo a falra-néz, mintha a fal-zümmögésére várna — de a fal csendes.

A 3. réteg-mellékfolyosóján egy kis-kamra — valaha őrszemnek-épült, most üres. Niri itt megáll. A kulacsát ellenőrzi. A faragott-fa-perem-mérő most már szorosan-illeszkedik a kulacs-szintre, csak fél-milliméterrel a perem-felett. Niri a fa-darabot eltesz a térkép-fülkébe.

Második nap-vége. Még a perem-felett. De holnapra már nem-lesz.

Vimo a kamra-ajtó-előtt áll. A két kezét a köpenye-zsebébe-csúsztatja — a köpenyt Korven adta neki tegnap este. A köpeny túl-nagy Vimóra, a karok felgyűrve. A szem fátyolos. Niri Vimo-elé guggol.

Vimo. Most-vissza-mész a 2. rétegre, oda ahol találtunk. Ott vársz minket. Ha visszajövünk — együtt-mentek a felszín-felé, ameddig te-tudsz. Korven-erőt-vesz-magán hogy ne-feleljen-mostmár-rád. Tovább-mész a saját-szabályaid-szerint. Rendben?

Niri-nővér. Mara is azt mondta hogy „visszajövök". Két éve mondta. Nem-jött-vissza.

Niri egy fél-másodpercig nem tud-szólni. A térdei a köpeny-szövetén keresztül megérzik a kis-test melegét — vagy talán nem is melegségét, csak a-saját-térde-melegét. Niri lassan felemeli a tekintetét Korven felé. Korven a kamra-ajtó-mellett áll, a hátát a falnak támasztja, nem szól.

Vimo. Én nem-tudom-megígérni hogy visszajövök. De — megpróbálom. És ha nem-jövök-vissza — Mara talán igen. Ha ő-sem — akkor Korven egyedül. Valaki visszajön hozzád. Ezt-megígérhetem.

Korven egyedül-jönne-vissza?

Igen. Ha kell, igen.

Vimo bólint. A két kis-kéz a köpeny-zsebéből előveszi — egy apró, fa-faragott figurát. Egy kis emberke, esetleg egy róka, esetleg semmi-pontosan. Vimo Niri-felé nyújtja.

Ezt-vidd. Találtam ma reggel a fa-padlón ahol aludtunk. Talán-én-faragtam. Talán-valaki-más. De most-tied.

Niri lassan-átveszi. A fa-figura kis-melegségű, mintha valaki nemrég-tartotta-volna a kezében. Niri-belül egy másodpercig nem-szól, aztán a térkép-fülke mellé teszi, közvetlenül Korven faragott-fa-perem-mérője mellé. Felemelkedik. Vimo a kamra-ajtóig megy. Megfordul. Bólint. És elindul vissza, a 2. réteg felé.

Második nap. Vimo most ment vissza a 2. rétegre, egyedül. Ha-gép-akkor-tényleg-nem-fél. Ha-nem-gép-akkor-érti hogy nem-jöhetne-velünk.

Néhány órával később, mélyebben a 3. rétegen. A két alak — Niri és Korven — megáll egy fal-üregben. A kis-tűz most-nehezebben-gyullad — a 3. réteg-levegője nem-támogatja-a-lángot-úgy mint a 2. A láng kis, halvány-narancs, kétszer-kihal mire valóban-megfogja-a-fát. Korven a fa-faragást nem-folytatja ma. Csak ül, a hátát a falnak támasztva, és a tűz-fény-fél-arcán mozog.

Térkép-író. Megnézted a kapcsolót.

Igen.

És tudod hogy Vimo nem-egészen-ember.

Tudom.

És még-mindig-tovább-mész. A saját-húgodat keresve aki azt írta hogy ne gyere.

Niri lassan-felemeli a tekintetét. A tűz-fény most már Korven szeme-szín-mély-szürke-ezüstet húzza ki. A két szem találkozik. Korven nem-pislog. Niri sem.

Igen. Korven. — Hadd kérdezzek én is egyet. Te miért-vagy-itt?

Térkép-író. Hét-évvel-ezelőtt én is le-jöttem. A 4. rétegre értem. Találkoztam egy alakkal aki nem-egészen-ember-volt. Egy lány-szerű. Vimohoz hasonló. A nevét nem-mondom mert nem-segít. Ott-hagytam-vele. Vissza-jöttem-a-felszínre. Az a lány-szerű — meghalt két-héttel-rá, mert valamit-rosszul-csináltam. Azóta vissza-jövök-évente egy szintig. Nézem hogy van-e még olyan-alak akinek-segíthetek. Vimoval tegnap találkoztam először a 2. rétegen. Vimo a saját-fajtája akit én elveszítettem.

Niri csendben. A tűzbe-néz. Egy hosszú-másodpercig nem-szól. Aztán halkan.

És most miért-jössz-velem-tovább lefelé? Vimo a 2. rétegen-marad. Te-velem-lefelé. Miért?

Mert a 4. rétegen találkoztam Marával hat hónappal ezelőtt. És Mara-azt-mondta-nekem-akkor: „ha Niri-le-jön — vidd-tovább-a-4.-en-túl. Ne-hagyd-megállni. A Magban-vagyok." Mara a-Magra-utalt. A 7. rétegre. Mara már nem-a-4.-rétegen-él. A 4. csak az utolsó-üzenete.

Niri térdei össze-szorulnak a tűz-mellett. A térkép-fülkét lassan-előveszi, a fa-figurát a margó-mellé teszi. A tegnap-felírt „37 nap" alá most-ír.

„Második nap. A 3. rétegen. Vimo nem-ember. Mara a 7. rétegen — talán. Korven azért-jött-velem hogy odáig-eljussak. Holnap a 4. rétegre. — Niri."

A 4. réteg az ötszörös-kiszáradás-ütem. A kulacsod 0,97 liter ma este. A 4.-en a napi-vízigény 0,4 liter. Tehát holnap reggel-induláskor 0,95 liter. A 4.-en két napot ha-maradsz, 0,15 liter marad. Ami nem-elég-a-visszaútra. A faragott-fa-perem-mérőm a kulacsodon — a 0,4 literes szintre van faragva. Ha a kulacsod a perem-alá esik, visszafordulsz. Ezt-megígérted.

Megígértem.

Niri a tűz-fényben a saját bal-kezét felemeli. A hüvelyk-tövénél a repedés most-már-két-vonal. A bőr-szín egy fokkal-halványabb mint este-felé. Niri leveszi a kezet, a térkép-fülkére teszi, a fa-figurát finoman-megérinti a hüvelykjével — a fa-anyaga még mindig egy fokra-meleg. Cím-kártya:

STRATA — Fejezet 2. vége. Niri térképe: 2 nap.